„Zárt kapuk, avult kőkeresztekHol a virágzó ének? A dal hová szállt? Hová tűnt tőletekCsöndes kőháza — esdve sírva kérlek.
És Lorolline? ... Eltűntél örökre?
Én várlak itt hosszú tizenöt éve.Lábaim gyökeret vertek Belőlem kőszobor lett.Szemem az útra mered örökkön,hol először megjelentél nekem!Hab omló fehér ruhában.Régen”Gulácsy LajosKépzeletbeli utazás 14 festményen keresztül Gulácsy Lajossal Na’Conxypany-i álom-birodalomába, hogy megtalálja a vágy titokzatos tárgyát, az igazi kedvest: a titok, a szenvedély és a csábítás megtestesítőjét: az örök szerelmet.
